A falu újratelepítése 200. évfordulójának előkészületei már 1975-ben elkezdődtek. A helyi közösség közgyűlése, többek között döntött egy monográfia-bizottság megalakításáról is, azzal a céllal, hogy 1986-ra elkészüljön az összefüggő falutörténet. Településünk történetének részletes feldolgozása valóságos mozgalommá vált. Kiadói és szerkesztői bizottság is alakult. Az első elnök Csubela Ferenc volt, majd őt követte dr. Penovátz Antal, Bundzsák Sándor, Ádor Lajos, 1997-től pedig Gulyás László. A számos helybeli közéleti személyiség mellett szabadkai, újvidéki, topolyai, pacséri és egyéb helységek történészei, levéltárosai vettek részt a munkában. Ebben az összetett helytörténeti tevékenységben tanárok, orvosok, régészek, közgazdászok, lelkészek, írók, mérnökök is részt vettek. A kutatómunkát Szabadka, Zombor Újvidék, Belgrád, Szeged, Kecskemét, Budapest, Temesvár levéltáraiban végezték. A kezdeti kutatómunka mellett csakhamar kiadványok is megjelentek. Több szerző írása két könyvben, a Közlöny 1. és 2-ben jelenik meg 1976-ban és 1977-ben. A tűzoltó-egyesület 100 éve 1978-ban lett kiadva (Csubela Ferenc, Besnyi Károly, Varga Szilveszter). A tízéves határidőre nem készült el az összefüggő falutörténet, de a kétnyelvű munkásmozgalmi történetet sikerült megjelentetni (Brindza Károly: Békétlen rónaság – Nemirna ravnica, 1986). A kilencvenes években megjelenik a Kossuth emlékfüzet (1994), az ötvenéves Otthon története (Bicók Sándor, 1996), a református templom története (Kiss Antal, 1996) és az ipartestület 100 éve (Besnyi Károly, 1998).

A kutatómunkával és feldolgozással foglalkozók abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a korábbi falutörténeti és egyháztörténeti feldolgozásokat is lhasználhatták (Máté László, 1886; Sándor István, 1911; Dévai Lajos–Gyarmati Sándor, 1936).

A XXI. század első évtizedében a monográfia bizottság aktívan kivette részét a helységnév-vitában, valamint egyes utcanevek megváltoztatásában. A délvidéki magyarság ismert értelmiségei is véleményezték helyi vitáinkat. A két évig tartó kimerítő helységnév-vitának a Magyar Nemzeti Tanács vetett véget. Az MNT szakbizottsága döntésének és a helyi lakósság nagy többsége véleményének ellenére egy politikai döntés született a Bácskossuthfalva név hivatalos használatáról 2003. augusztus 16-án. Ennek ellenére az Ómorovica név is gyakran használatban van. Az utcanév-vita is már 2002-ben elkezdődött és több éven keresztül tartott. A 80 utcanév közül 24 lett megváltoztatva. 2006 augusztusában a helyi közösség tanácsa, októberben a topolyai községi képviselő-testület, majd végül a szerb közigazgatási és önkormányzati minisztérium 2007. január 8-án dönt a nevek változtatásáról.

A monográfia bizottságnak kezdeményező szerepe volt falunk címerének, zászlajának és pecsétjének kidolgozásában. Ebben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság is javaslatokat adott.

A helytörténeti mozgalom keretein belül 2004-ben egy szép, húsz régi képeslapból álló felújított gyűjtemény jelent meg Papp László szerkesztésében. Egyúttal megemlékeztünk falunk hírneves fényképészeiről, akik az elmúlt száz évben dolgoztak ebben a szakmában.

A harmincéves monográfia-bizottságot 2005. május 28-án falu-plakettben részesítette a helyi közösség tanácsa. Ez az év arról is jelentős, hogy egyszerre három könyvet is sikerült megjelentetni: Örökségünk része (Papp László, Magyar László, Szimin Bosán Magda, Hovány Lajos, Drenkovics Tibor, 2005), Két évszázad gazdaságtörténete (Gulyás László, 2005 ), Hagyományaink és szokásaink (Boza Béla, 2005).

A 2007-es év meg arról emlékezetes, hogy 32 év után a közismert monográfia-bizottság megszűnik a helyi közösség tanácsának testületeként és átalakul önálló civil szervezetté. Az alakuló közgyűlést 2007. november 15-én tartottuk és ennek alapján be is jegyzik az országos cégjegyzékbe. Az egyesület elnöke Gulyás László. Még ennek az évnek a végén az új szervezet egy példátlan könyvkiállítást szervez a teleházban. Megnevezték azokat a személyeket, akik Ómorovicán születtek, laktak és alkottak – tehát van valami közük ehhez a vajdasági településhez, valamint könyvök jelent meg. Összesen 44 ilyen személyt írtak össze, a megjelent könyvek száma akkor 175-öt tett ki. Ez a szám azóta tovább gyarapodott. A számba vett könyvek közül csak 25 helytörténeti jellegű, a többi az irodalom, a társadalmi és természeti tudományok legkülönbözőbb területeivel foglalkoznak. Ezek a könyvek leginkább magyar nyelven jelentek meg, de némelyik, szerb, horvát, szlovák, román és angol nyelven is. Ez a fellendülés idézte elő azt az ötletet, hogy egyszer falunk „nagyjainak” alkotó tevékenységét is meg kellene írni.

Az intenzív könyvkiadás folytatódik az utóbbi tíz évben is. Így 2008-ban megjelenik a moravicai gyermekjátékok Csoncsikó címmel (Papp László és Molnár Gyöngyi, 2008), 2009-ben a vadászat története (Papp László, 2009), 2010-ben a fúvószenekarok története (Besnyi Károly, 2010), 2012-ben a méhészet története (Papp László, 2012), 2013-ban az amatőrmozgalom története (Besnyi Károly, 2013). Említésre méltó még a több szerző által megírt turisztikai kalauz 2007 és 2009-es évekből. a harmincéves 9+1 művésztelep története 2008-ból (Novák Mihály és Kiss Szilárd, 2008) és a Hangya András emlékkatalógus 2013-ből (Gulyás László, 2013). Az Értelmiségi fórum és a Monográfia egyesület szervezésében már többször is megemlékeztünk Papp Dánielről, a falunkban született tehetséges íróról, valamint Mikszáth Kálmán nyíró kötődéséről falunk néhány híres dzsentri családjához. A negyvenéves helytörténeti tevékenység kibővült nemzeti ünnepek, történelmi évfordulók megszervezésére is. A Monográfia egyesület koszorúzik augusztus 20-án a Szent István szobornál (a művelődési ház udvarában), a második világháborús Petőfi brigád emlékműnél. Szerveztünk helytörténeti tanácskozást a vajdasági szőlőtermő vidékekről, köztük a Telecskai-dombokról (2011), az újratelepítés 225 éve alkalmából 2011-ben nemzetközi tanácskozás volt. 2014-ben megemlékezést, tanácskozást és alkalmi kiállítást szerveztünk az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából. Helytörténeti találkozókra került sor az egyesület, a helyi közösség és az iskola szervezésében helyben és a testvértelepüléseinken (Karcag, Jászkisér, Mélykút).

A Monográfia Helytörténeti Egyesület Kalapis Zoltán-emlékérmet kapott 2013-ban szerteágazó munkájáért, ami a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság legnagyobb elismerése.

A 2015-ös évben is várható három helytörténeti könyv megjelenése. Az egyik dr. Maruzsenszki József kettős könyve Morovici lakodalmas szokások és Morovici szállások története címmel, a másik Papp László terjedelmes sporttörténeti feldolgozása, a harmadik pedig Besnyi Károly jeles emlékhelyeink történetének bemutatása lesz.

A Monográfia egyesület címe:24340 Bácskossuthfalva/Stara Moravica, Pacséri út 2. (a községháza épülete)
(állandó jellegű, saját helységünk nincsen)
Az egyesület képviselőinek elérhetősége

Gulyás László 063-532-708
Besnyi Károly 063-788-76-50
Papp László 063-576–715

Gulyás László